Schmid Miklós

Sport Mentáltréner

NAGYKÉPŰ VAGY MAGABIZTOS? – A VIDI-FRADI MARGÓJÁRA

Rangadó a sport mentáltréner szemével

Spontán úgy döntöttünk a párommal vasárnap, hogy személyesen nézzük meg a Vidi-Fradit. Mindkét csapat közel áll a szívemhez, szóval inkább mentális szakemberként, mint szurkolóként figyeltem a mérkőzést. Bár a tabella alapján legutoljára 2020/21-es szezonban nevezhettük ennek a párosnak a mérkőzését rangadónak, azoknak, akik figyelemmel kísérjük akár egy picit a magyar labdarúgást (a tabellától függetlenül), titkon egy rangadó-színvonalú mérkőzésre számítottunk.

Különös gólöröm
Az írásom témája a 63. percben látottakon elgondolkodva született meg, és nem a gólra gondolok. Miután Zachariassen kiegyenlített, arra lettem figyelmes, hogy a Fradi-játékosok fele oda sem futott örülni a gólnak. A Vidi vezető találatánál felrobbant a stadion, ezért csodálkoztam, hogy ez „látszólag” nem volt hatással a vendégjátékosok felére. Előszőr nem tudtam eldönteni, hogy ennyire érdektelenek vagy nagyképűek a Fradi játékosai, vagy ennyire alapnak veszik, hogy győzni fognak. Hasonlót tapasztaltam az előző szezonban az Újpest elleni rangadójukon, így továbbgondolva és látva a tetteket a pályán, arra jutottam, hogy ez nem nagyképűség, hanem magabiztosság. Ők a magyar bajnokságban tudják és elhiszik, hogy itthon ők a legjobbak hosszú évek óta. Nehéz helyzetben sem hagy alább a teljesítményük egyik magyar csapat ellen sem, ez a magabiztosság egyik jele. Fontos azonban azt is megemlítenem, hogy a magabiztosság – sem egyéni, sem csapatszinten – nem egy rögzített tulajdonság, ezért érezhetjük, hogy ez változik, például amikor nemzetközi porondon lépünk pályára.

Megvan a kellő önbizalom
Vannak olyan vélemények, hogy annak ellenére, hogy sok sportágban nagyon jók vagyunk, a magyar élsportolóknak általában nincs megfelelő önbizalmuk. Leginkább a csapatsportok esetében lenne szükség pszichikai tréningekre, támogatásokra. Nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a sportpszichológiára, az egészséges önbizalom építésére, a küzdés képességére vesztésre állás esetén is. Szóval beszélhetünk egyéni és csapatszintű önbizalomról is.

Az én meglátásom, hogy igenis van önbizalmuk a magyar sportolóknak és a magyar csapatoknak, de ahhoz, hogy az minél gyakrabban és minél magasabb szinten megjelenjen, több tényezőre van szükség.

Az önbizalom abban nyilvánul meg, hogy egy sportoló alkalmasnak tartja magát a feladatra. A magabiztos sportoló azt gondolja, hogy „megteheti és meg tudja tenni”, soha nem adja fel. Pozitív belső párbeszédek és képzeleti képek jellemzik őt: elképzeli önmagát győztesnek és sikeresnek. Jellemző, hogy az adott feladat tökéletes végrehajtására koncentrál, és nem azon aggódik, hogy mi történik akkor, ha hibázik.

Gyakorlás és egy hiteles szakember
Az egyéni magabiztosság kialakulásának két alappillére van. Az egyik a tevékenység rengeteg gyakorlása, a másik, hogy legalább egy, számunkra hiteles ember álljon mögöttünk, aki hisz bennünk. Ezt abból érezzük, hogy támogatja az ötleteinket, biztat nehéz helyzetekben, nem minősít, hanem kíváncsian érdeklődik, hogy mi történik bennünk. A gyakorlás és a minőségi szociális közeg mellett az önbizalom növelésére a hatékony módszerek a vizualizáció; a belső, pozitív párbeszéd és a célállítás. Ezekről nagy mennyiségű anyag található már a világhálón, ezért nem részletezem.

Csoda lett volna a Vidi-győzelem
A „Current Opinion in Psychology” folyóirat egy 2017-es tanulmánya például azt hangsúlyozza, hogy a csapatok önbizalmának a növekedését vagy csökkenését leginkább a vezetőedző és a meghatározó játékosok határozzák meg. Szóval, egy stabil, önbizalomteljes közeg képes felhúzni egy kevésbé magabiztos sportolót és fordítva; egy önbizalomhiányos közeg pedig képes lehúzni egy magabiztos sportolót. Ha ebből a szemszögből vizsgáljuk meg a két csapatot, csoda lett volna, ha a Vidi jön ki győztesként a magabiztosak csatájából.

 

Feliratkozás hírlevélre

Készítette: OpenOnline 2022